2010. január 19., kedd

Fanart, fanfiction

Ha már így belenéztem a Deviantartba és az ötletes képekbe legyen itt szó a fanartokról is. Elég gyakran előfordul, hogy egy fanartokat gyűjtő oldalon fanfictionoket is találunk, ezért ezekkel is foglalkozom mostani cikkemben. Fanart és fanficton a legkülönbözőbb témában készülhet. Az emberek, de leginkább a fiatalok szabadidejének egy lehetséges eltöltési módja. Anime (japán rajzfilm) rajongó lévén a legtöbbet ehhez a témához tudok hozzá szólni, de igyekszem általánosítani.


Motiváció
Hogy miért dönt úgy valaki, hogy elkezd utánozni valaki mást? Ennek nagyon sokféle oka lehet. Leginkább egyszerűen csak szeretne saját történetet írni/rajzolni a kedvence(i) főszereplésével, de az sem ritka, hogy kedvenc történetét nem fejezték be, vagy az illetőnek nem tetszett a befejezés, esetleg a történet valamelyik momentuma, és el tudna képzelni frappánsabbat is. Ekkor születik a fanfiction. Vannak rövid 1-2 oldalasak, de előfordulnak közel 50-100 oldalasak, vagy akár sorozatként írott fanfictek is. A fanartra is elmondható hasonló. A rajongók saját ízlésüknek, és ügyességüknek megfelelően elképzeléseik szerinti környezetbe és beállításba helyezik kedvenceiket. A rajz akár már létező hivatalos kép koppintása is lehet, ami azért nem ildomos mégis nem egyszer látni. De akár több különböző történet szereplőt is összehozhatjuk egy rajzon, vagy akár történetben.


Tovább lépés
Akiknek pedig a rajzkészsége, türelme, kedve, ideje és fantáziája is megvan hozzá az készíthet doujinshiket [ejtsd: dódzsinsi]. A doujinshi általában a rajongók által rajzolt mangákat (japán képregény) jelöli, és a művek szereplőit valamelyik más mangából kölcsönzik (vagyis ha már nem csak leírják, hanem képregényként megrajzolják a „fanfictet”), de jelentheti a saját kiadású, önálló ihletésű mangát saját hősökkel is. Például nem egy mangakáról (manga rajzoló) tudjuk, hogy doujinshikaként kezdte.


Publikálás
Leggyakoribb módja az interneten való közzé tétel, mivel leginkább kedvtelésről beszélünk, és nem hivatásról. Néhány külföldi és magyar elérhetőség (nem csak anime témában):
  • Devianart
    itt a legtöbb elhivatott fanart készítő megtalálható egy helyen, de sok kis hazai oldalon is szokás megosztani képeket
  • Inuyashafanfictions
    itthon az egyik legnépszerűbb anime az Inuyasha, vele kapcsolatban rengeteg fanfictet lehet olvasni a fenti honlapon
  • Fanart central
    Vegyes témában tartalmaz fanartokat
  • Bizzard Fanart
    fantasy fanartok
  • Leaky Fanart
    Harry Potter fanartok

    Animékkel, mangákkal kapcsolatos fanartok:
  • Songá fanart
  • Animexx
  • www.theOtaku.com

    De hogy ne csak az ázsiai képregényekkel kapcsolatban példálozzam íme egy amerikai képregény hős:
  • Supermanfanart.com


    Aztán a képeket, írásokat nem csak az interneten lehet publikálni, hanem a jellegéhez passzoló magazinhoz is be lehet küldeni, akik általában a jobb fanartokat közzé is teszik a levelező rovatban, illetve rövidebb fanfictionokat is volt szerencsém magazinban olvasni. Anime témában ilyen magazin az Animestars, vagy a Mondó; de Bravoban is láttam már sztárokról készült rajzot, illetve gyerekképregények szerkesztőségébe is szokás beküldeni ilyen jellegű rajzokat.
  • Kép manipulátorok 5. - Jean Yves Lemoigne


    Jean Yves Lemoigne: szintén egy nemzetközi hírű francia fotósról van szó, aki többek között az Audinak, HP-nak és a T-Home-nak is dolgozott. Legismertebb sorozatai közé tartozik a PIXXXEL (Pixel akt), illetve az Urban Legends. Műveibe előfordul vicces társadalom kritika.



    Kép manipulátorok 4. - Fred Perrot:


    Fred Perrot: A francia fotógráfus elsőre egyszerűnek tűnő képeit sok előkészület és utómunkálat határozza meg, és a beállításoktól és összemosásoktól lesz igazán mondanivalója.



    Kép manipulátorok 3. - Oleg Dou


    Az Oleg Dou egy fiatal, orosz művész művészneve Eredeti neve Oleg Durjagin. Dizájnerként dolgozott egy képeslapkiadó cégnél, később kísérleti fényképezéssel kezdett foglalkozni, és nemzetközi hírnévre tett szert. Ismertetőjegye a portré képek manipulálása.



    Kép manipulátorok 2. - Erik Johansson


    Erik Johansson: Fiatal svéd művész. Műveiben mindig van valami abszurd.



    Kép manipulátorok 1. - Christophe Gilbert:

    A híressé vált fényképészek többsége is sokszor reklámfotósként vagy magazinok fényképészeként kezdte, és később a kreativitásuk tette őket híressé. Általában vicces, elgondolkodtató, kreatív, vagy éppen erotikus, egyedi (leginkább rájuk jellemző) képeket készítenek. Gondolok itt Christophe Gilbertre, Erik Johanssonra, Oleg Doura, Fred Perrot-ra vagy Jean Yves Lemoigne-ra. Az említett szerzőknek természetesen van Official site-juk a neten, ahol közzéteszik remekműveiket, illetve a Deviantarton is (nehezen de elszórtan) megtalálhatóak műveik. Most pár sorban írok a fenti kép manipulátorokról, és a site-juk elérhetőségét a nevükhöz csatolom.




    Christophe Gilbert: Belga fényképész. A legjobb fotó manipulátornak tartott művész. Karrierje még a ’80-as években indult eladásra szánt autók fényképezésével, és a képek retusálásával. Azóta igazi XXI. századi fotógráfus vált belőle. (Még a Facebookon is készült rajongói oldala. Jól el tudja találni a mértéket képeinél. Például van egy erotikus baba-mama sorozata, ami a férfiaknak az értelemszerűen kevés ruha, és sexy nők kombinációja miatt tetszik, a nőknek pedig az anyaszerep kihangsúlyozása miatt.



    Kép manipuláló programok

    Az elöző bejegyzésemben említett lehetőségek végrehajtására számtalan program kínálkozik. Alapvető műveleteket még a Paintben is el lehet végezni, de azért jobb ha az ember komolyabb programokat is használ. Vannak ingyenesen használható programok és fizetősek, illetve vannak online képszerkesztők és asztali képszerkesztők. Az olyan alapokat mint a vörös szem kiszűrése, átméretezés, fény és kontraszt javítás, retusálás, tükrözés, képlopó, kötegelt szerkesztés (több kép feldolgozása egyszerre) nagyjából mindegyik komolyabb program tudja. Egy-egy plusz effektet alkalmaznak, amitől érdemes használni a különböző lentebb említett programokat.

    A fizetős programok közül a legnépszerűbbek a Photpshop és a Linocolor. Még a fényképészet nagy öregei is a Photoshoppot használják, mint például Christophe Gilbert (bővebben későbbi bejegyzésben).

    Asztali képszerkesztő

    Az ingyenes asztali képszerkesztők közül pedig az alábbiak a népszerűek: A Photo! Editornak jó ajánlást jelent a sok díj amit nyert, a fény- és színkezelését lehet sokat hasznosítani, a GIMP (GNU Image Manipulation Program) szabad forráskódú program, vagyis szabadon fejleszthető, a Linux operációs rendszerekben található meg, és méltó ellenfele lehet a Photoshopnak, a Photo Resize Magic egy egyszerű képméretező, képtömörítő szoftvert, a PhotoFiltre egy gyors szoftver, amiben (nevéből is adódóan) szűrők könnyítik meg a dolgunk, leginkább az elmosódott / rossz minőségű képek javítására alkalmas, és még megannyi ingyenesen használható fotó manipuláló programot lehetne említeni.

    Online képszerkesztő

    Online képszerkesztőt akkor érdemes használni, ha kisebb módosítást szeretnénk végezni egy képen, de nincs telepítve képszerkesztő a gépre, vagy könnyen és gyorsan akarunk szerkeszteni. A legtöbb online képszerkesztő is rendelkezik az alapfunkciókkal, mint átméretezés, kivágás, forgatás, tükrözés, szöveg hozzáadás, vörös szem kiszűrés, szín és élesség beállítása, valamint különböző formátumokba való átkonvertálás. Némely esetben extra funkciókat is igénybe vehetünk, mint az auto korrekció vagy közösségi oldalakkal való kooperáció (Flickr, Facebook, Picasa, MySpace...), és persze vannak a fizetős funkciók. A gyakran használt online képszerkesztők pedig Picnic, Free Online Image Editor, Resizr.com, Callsea Photo Editor, Splashup.

    Fotó manipuláció

    Azt hiszem sokan szórakoztak azzal gyerekkorukban, hogy családtagjainak, barátainak vagy éppen ismerőseinek képeit a különböző programokkal torzították. Az elmaradhatatlan bajusz, szakáll felrajzolása vagy a haj illetve a szem kiszínezése még csak a kezdet. Ezután jön a különböző események képeinek slideshowba/vetítésbe rendezése, esetleg egy-egy jó pillanatból fényképmozaik összeállítása egy képként. Persze a képek minőségén nem csak rontani lehet firkálással, hanem javítani is a vörös szem kiszűrésével, bőrhibák eltüntetésével, háttér utólagos rendezésével, vagyis retusálni. Mostanában blogokban is egyre gyakrabban előfordulnak a feljavított, illetve a művészien látványos képek sora.

    2009. november 11., szerda

    A rajongás tárgya


    Az embernek sokféle hobbija lehet, aminek élvezetét más „sorstársakkal” is megoszthatja, vagyis a rajongás is összehozhatja az embereket. Nagyon találékonyak tudunk lenni a témában. Ilyen lehet például a házi állatainkról készült fotó megosztása, és történetek mellékelése, mint ahogy ez a Varázslatos kutyavilág oldalon is történik. Vagy kedvenc filmes élményük karaktereiről beszerzett figurák fotózása. Például a MyFigureCollection.net-en listába tehetjük a meglévő, a rendelt és a kívánt figuráink képeit, sőt új képeket tölthetünk fel, amiket aztán mások véleményezhetik (nem kötelező, de általában meg is teszik), ismerősöket jelölhetünk be, és küldhetünk nekik privát üzenetet, fórumozhatunk, de még vásárolhatunk is, ha valaki eladásra kínálja megunt ereklyéjét.

    Fotoblogok


    A fotómegosztó oldalakat gyakran bloggerek is felhasználják a publikációjukhoz. Szintén többségében magánjellegű-, esetleg természet-, vagy városfotókat illesztenek be. Ilyen módon az illető életének egy részébe nyerhetünk bepillantást. Ilyen például Kiss Ákos blogja.

    Értékelő oldalak


    Nem feltétlen a családi archívum kialakítása a főcélja a megosztó-értékelő oldalaknak, hanem inkább a fényképezés örömének megosztás, tanulás, fejlődés, új barátságok szerzése. Egyre többeknek adatik meg, hogy jó minőségű digitális fényképezőképet vásároljanak, és többek között az internet segítségével autodidakta módon tanulhassanak. Az olyan értékelő oldalak, mint Fotozz.hu, Topfot, Fotoház, vagy a FotoRace többsége kredit alapon működik, vagyis a felhasználónak általában értékelnie kell egy bizonyos mennyiségű képet, ahhoz hogy ő is fel tudjon tölteni. A feltöltést korlátozzák, de ez általában elegendő is. A gyenge fotókat szűrik a moderátorok, ezek a képeket egy külön kategóriában tekinthetjük meg. Az értékelés pontozással, és/vagy értékelő szöveg írásával történik.

    Közösségi oldalak


    A Facebookhoz, Iwiwhez, Mywiphez hasonló közösségi oldalakon is szerepel képmegosztó lehetőség, csak éppen kevesebb funkcióval. Általában a feltöltő profiljában vagy amellett szerepelnek ezek a képek. Vagyis a készítő többé-kevésbé behatárolt. A kimondottan fotómegosztó oldalakhoz képest kevesebb funkcióval bírnak, de az alapfunkciók itt is megtalálhatók. Eldönthetjük, hogy mindenki láthassa-e a képeket, (vagyis publikus legyen az album), vagy csak ismerősök, vagy ismerős ismerőse is, esetleg valamely csoport. Szintén mindegyik oldal lehet a képekhez hozzászólni. Mondjuk ez a funkció leginkább a Facebookon hasznos, mert ott ki lehet rakni a képeket a kezdőlapra, és ott sokan látják, és véleményezik is, míg a másik kettőn nem igazán. Iwiwen, Mywipen csak a kép vagy mappa címéből derülhetnek ki részletek a képpel kapcsolatban. A Facebookon viszont meg lehet adni, hogy hol készült a fotó, és megjegyzést is fűzhetünk hozzá, például arról hogy ki vagy mi szerepel a képen, mikor és milyen körülmények között.

    Családi album a neten


    Különböző embereknek különböző az igényük. Éppen ezért az élmény megosztás és ismerkedés is különbözik az egyes embereknél. Ahogy egyre jobban elterjedt az internet, és az embereknek egyre kevesebb idejük van, annál inkább teret hódít az interneten való kapcsolattartás. A fotómegosztás is sokféleképpen történhet a neten, így biztos hogy mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet.

    Sokszor előfordul, hogy megszeretnénk osztani családdal, rokonokkal, barátokkal képeket. Kevesebbet tudunk velük találkozni, ezért hagyományos fotókat nehezen is tudnánk megmutatni, arról nem is beszélve milyen sokba kerül az előhívatásuk. A digitális képeket sokkal könnyebb másolni (nem kell többször előhívatni a filmet...), módosítani, megosztani. Egyre többen veszik igénybe az online fotótárakat. Ezeknek az oldalaknak nem csak kapcsolat fenntartó, hanem kapcsolat építő funkciója is van. Erre napjainkban több megosztóportál is létesült.

    A legelterjedtebb ingyenes külföldi oldalak, mint a Flickr, Picasa Web Albums, Windows Live, Photobucket, Shutterfly vagy a Multiply. Regisztráció minden oldalnál szűkséges, de van ahol már meglévő emailcímünk és jelszava is elegendő. Ilyen a Flickr mivel a Yahoo! tulajdona, a Picasa pedig a Googleé. Vagyis például a Picasa használatához egy gmailes fiókra van csak szükségünk, és ennek felhasználó neve és jelszava lesz a Picasaé is. A fent említett oldalakon olyan profi funkciók vehetők igénybe, mint a vörös szem kiszűrés, méretezés, retusálás, kollázs-, diavetítés-, slideshow készítés, és persze az alap képaláírás és mappázás. A képeinket megoszthatjuk ismerőseinkkel, de publikussá is tehetjük. Keresni általában lehet felhasználóra, térkép alapján, és idő szerinti. Feltöltés nincs feltételhez kötve, viszont feltöltési limit mindenütt van. Plusz pénzért lehet bővíteni a funkciókat, mint a korlátlan feltöltés, vagy korlátlan tárhelyhasználat.

    2009. november 3., kedd

    OpenPress


    Az augusztusban indult OpenPress Nemzetközi Hír- és Fotóügynökség nagy célt tűzött ki maga elé, vagyis hogy demokratizálja az információs piacot. A világon a hírügynökségek egyre kevésbé tudnak foglalkozni a bennünket érintő eseményekkel, kielégíteni az információigényünket. A szabad információáramlást az OpenPress úgy akarja megkönnyíteni, hogy teret biztosít a világon minden embernek arra, hogy fényképeket, eseményeket töltsön fel eseménynaptárukba, és ezt a nemzetközi, illetve helyi sajtónak eladásra kínálhassa. Persze csak ha minden joga megvan a képanyaghoz a felhasználónak, aki feltöltötte, és a képen lévő személyek személyiségi jogait nem sérti vele.

    A felhasználó képeket tölthet fel személyes oldalára, eseményeket hozhat létre, publikálhat és vásárolhatja is ezeket. Az OpenPress egy bizonyos közvetítői juttatás fejében összehozza a felhasználót (eladót) a sajtóval (vevő) az ajánlási rendszerén keresztül. A képeket évre és azon belül hónapra lebontva egy esemény-naptárban kínálják, és ha a vevő megkívánja leveszik az OpenPress rendszeréből. A vevő dönthet úgy, hogy csak egyszeri felhasználásra veszi a képet illetve létezik egy "örökáras" felhasználás is, ami tetszőleges felhasználást biztosít a vásárlónak az általa birtokolt médiumokon keresztüli közlésre, de más személyre nem ruházhatja át a tulajdonába került képet.

    A honlap 17 (európai) nyelven elérhető, és egy paralel szótár segítségével könnyíti a keresést, akármilyen nyelven is címszavazták a hírt, eseményt. Van egyszerű és összetett keresési modulja. Az egyszerűen keresni cím, dátum, és sorszám alapján lehet az oldalon. Az összetett keresésen belül pedig megtalálható a felvétele helye, a felvétel ideje, típusa, nézőpontja, színe, orientációja szerinti keresés, illetve van még kulcs szavas keresés is.

    A marketingesek blogot vezetnek, és a legjobban sikerült képeket itt ki is emelik. Első megmérettetésként az augusztus 20-ai eseményekről készült képek lettek értékelve egy versenyen belül. Néhány igazán szép készült.